A tervezési terület épített és természetes környezete tekintetében is különleges adottságokkal bír. A Vár történeti jelentősége, festői környezete, az Öreg -tó természeti szépsége mellett azonban a terület jelenlegi kialakítása funkcionálisan, építészetileg és műszakilagsem megfelelő. Célunk a történeti emlékhellyel együtt élő, ahhoz méltó megérkezést biztosító, napjainkat kiszolgáló terek létrehozása, az épületeken belül és kívül egyaránt, úgy, hogy a terület, mint a „Tatai vár előkapuja” sokszínűen használható, szeretett hellyé váljon mind a város lakói, mind az ide látogatók számára.
A köztereken megfigyelhető, hogy az emberek szívesebben tartózkodnak a terek szélén, az egész tér belátható, így izgalmas, ugyanakkor biztonságos terület, hiszen kevesebb helyről tudják “meglepni” az embert. Ezáltal az, hogy az adott tér mennyire vonzó, mennyi időt töltenek el rajta a járókelők, nagyban függ határainak, szegélyeinek kialakításától. Jelenleg a teret vak homlokzatok veszik körül. Az épületek és a tér között minimális vizuális kapcsolat jön csak létre. Tervünk koncepciójának egyik alapvetése, hogy a tér határán aktív homlokzatokat alakítsunk ki.
A teret jelenleg a Művelődési ház, a volt Rendelőintézet és a Várfal határolja, azonban a három épület, építmény közötti viszonylag nagy kiterjedésű területek definiálatlanok. A térfalakat finom gesztusokkal meghatároztuk: a művelődési házat a Vár irányába két raszterrel bővítettük, valamint a fennmaradó területre fás- ligetes tömböt helyeztünk el. A tér északkeleti végére könnyűszerkezetes pavilont terveztünk, mely azon túl, hogy lágy határt képez a terület végén, a téri funkciókat mind a hétköznapokban, mind rendezvények esetén ki tudja szolgálni.
A jelenlegi kialakítás a Vár és a Kastélytér felől nem képviseli azt a színvonalat és téri minőséget, melyet a különleges környezete és funkciója megkívánna ezért a Művelődési házat a vár felé két raszterrel bővítettük, ezen a területen nagyvonalú, két szint magas színházi előteret alakítottunk ki.
A művelődési ház szerepe szerint kulturális és szabadidő központ, publikus, sokak számára elérhető épület, ennek megfelelően tervünkben nagyfokú átláthatóság, transzparencia, erős vizuális és fizikai kapcsolatok jellemzik, mind az egyes épületen belüli terek, mind környezeti kapcsolatai tekintetében.
Az épület főlépcsője amellett, hogy izgalmas térsturktúra, az épület meghatározó eleme, kötetlen előadások színtere, azonban kialakításából fakadóan erős határt is képez. Tervünkben úgy alakítottuk át, hogy előnyeit megőrizzük: lehetőség ad sokszínű előadások, felolvasások megrendezésére is és karakteres téri eleme az épületek, de nem képez gátat a tér felé.
A belső átriumot nyitható üvegtetővel fedtük le. Az átrium tere a rendezvényközpont szíve, mely a körülötte elhelyezkedő multifunkciós terekkel akár együttesen is használható, de üvegfalakkal, függönyökkel belső zárt világot is képezhet. A hétköznapokban a kávézó fogyasztóterének bővülete, míg rendezvények esetén változatosan alakítható, rendezhető terület.
A színház tetejének geometriáját nem csupán esztétikai okokból, sokkal inkább annak használhatósága érdekében módosítottuk. Tervünkben a vár és a tér felé nézve rendezvényterasz kap helyet, melyhez – a nézőteret fölfelé ismételve – szabadtéri lelátó, színpad is kapcsolódik. Úgy véljük, hogy a szabadtéri események adta lehetőségek, a társadalom életvitele – egész nap zárt, ingerszegény környezetben való tartózkodás – mellett újra egyre fontosabbá válnak. Ezen a védett, és nagyon különleges környezetben létrejövő rendezvények, előadások színes, különleges elemeivé válhatnak a szabadidőközpont programjának.
A vár és környezetének épített elemei, a várfalak, a vár épületének jellegzetes építőanyaga a kő. A művelődési ház külső oszlopsorára és hátsó – északnyugati – falára a vár köveivel azonos színű téglaburkolatot terveztünk. A téglaburkolat mögött a transzparens homlokzat megnyitja a belső teret a külvilág felé. A födémek meghatározó vízszintes síkjai közé a színház tömör tömbként ágyazódik be. Felülete perforált fémlemez, mely a tető szinten a kültéri előadótér kontúrját hártyaként fogja közre. A rendelőintézet földszintje nyitott, átlátható, itt jellemzően üvegfelületűek a homlokzatok, melyeket az oszlopok előtt végigfutó tégla sávok tagolnak.
